A közösségi média kockázata

Az internetes technológia gyors fejlődése nagy hatással volt a fiatalabb generációra. Mostanra az lett a helyzet, hogy amikor manapság belépünk egy iskola udvarára, a diákok a szünetet és az ebédidőt azzal töltik, hogy üzeneteket olvasnak és küldenek például olyan közösségi média hálózatokon, mint az Instagram és a Snapchat.

A mai fiatal nemzedék digitálisan őshonosnak számít  (nettó generáció, a 80-as évek után születettek), vagyis ezek a fiatalok kellemesen érzik magukat a digitális korban, mert technológiával együtt nőttek fel. Ők "anyanyelvüknek" érzik a számítógépek, a videojátékok és az internet digitális nyelvét.

Az új technológiák meghatározók a fiatalabb generációk életében oly módon, hogy előrevetítik azt az alapvető változást, ami a fiatalok kommunikációja, szocializációja, alkotói tevékenysége és tanulása terén folyik. Ez az új trend sok előnyt hoz a fiatalok számára, ugyanakkor kockázatokat is rejt.

Digitális őshonosság és a net generáció

A közösségi média kockázata

Egy tanulmány elemezte a szociális média negatív aspektusait. A következő videó röviden összefoglalja ennek megállapításait.

Forrás: SMART SOCIAL, URL:   https://www.youtube.com/watch?v=-vREhypQ51s A felirat engedélyezéséhez használja a beállító gombot!

A fiatalok számára jelentkező alábbi kockázatok szerepelnek benne:

• internetes zaklatás
• az álhírek hatása
• adatvédelmi kockázatok
• harmadik féltől származó alkalmazások
• lemaradástól, kimaradástól való félelem (FOMO, Fear of missing)
• függőség
• az online élet helyettesíti a valóst

Internetes zaklatás

Az internetes zaklatás chat-ekben (csevegés), fórumokon és e-mailen keresztül fordulhat elő, de olyan társadalmi közösségekben is, mint például a Facebook és az Instagram, valamint olyan videó platformokon, mint a Youtube. Az egyének vagy egész csoportok nevetségessé tétel útján, rosszindulatból és bosszantásból történő kirekesztése sajnos nem új jelenség a fiatalok körében.

Bár a mások megsértésére vagy fenyegetésére való hajlam nem változott, a zaklatás formái és módjai drasztikusan megváltoztak az utóbbi években. A konfliktusokat egyre növekvő mértékben a kommunikációs eszközökön keresztül gerjesztik. A múltban a zaklatás leginkább az iskolában vagy az iskolába vezető úton történt - a gyerekek és a serdülők elhagyhatták a helyet, amikor hazaindultak. A mostani online zaklatás az érintettek otthonában zajlik, ami jelentősen növelheti szenvedéseiket.

Az Internet a sértéseket és rágalmazást elérhetővé teszi a nagy nyilvánosság számára is - ez a komoly különbség -. Míg az iskolai zaklatás általában csak a közvetlen környéken élőket érinti, és az iskolai napra korlátozódik, az internetes sértések láthatók  idegenek számára is és bármikor elérhetők. Mi több,  a fényképek vagy hazugságok esetleg az áldozatok tudta nélkül terjednek az interneten.

Az álhírek hatása

A hírek már nem olyanok, mint valamikor régen. Amit régen az újságok, a rádió és a TV terjesztett, ma már Snapchat történetként jelenik meg a Facebook Live közvetítésekben, illetve Twitter beszélgetésekben és a kommunikáció egyéb új formáin keresztül köszön ránk.

Az internet és a közösségi média megkönnyíti bárki számára a tartalom közzétételét egy weboldalon, blogban vagy közösségi média profilban, és potenciálisan nagy elérést tesz lehetővé. Az álhírek terjesztése jövedelmező üzlet lehet, nagy összegű reklámbevételt hozva a kiadók számára, akik olyan történeteket gyártanak és publikálnak, amelyek egy vírus gyorsaságával terjednek. Minél több kattintást vonz egy történet, annál több pénzt keresnek az online kiadók a reklámbevételekből, és minden kiadó számára a közösségi média az ideális platform a tartalom megosztására és az internetes forgalom növelésére.

Az álhíreket általában félrevezetési szándékkal írják és teszik közzé, hogy kárt okozzanak egy ügynökségnek, egy személynek, és hogy szenzációhajhász, tisztességtelen vagy láthatóan erőszakkal fabrikált szalagcímek révén pénzügyi vagy politikai előnyöket szerezzenek az olvasói kör növelése érdekében.

Különösen a fiatalok használják gyakran a közösségi hálózatokat vagy blogokat, hogy aktuális eseményekről tájékozódjanak vagy más számukra érdekes témákat találjanak. Ezáltal ők különösen ki vannak téve a veszélynek, hogy manipulatív híroldalak által megosztott hamis beszámolók csapdájába esnek.

További információk az álhírekről a Modul x-ben találhatók.

Adatvédelmi kockázatok

Az adatvédelmi kockázat az, amikor a személyes adatok feletti ellenőrzést elveszíthetjük. Egy személy élete sokkal jobban ki van téve a nyilvánosságnak közösségi hálózatokon való jelenlét  miatt. A közösségi média oldalak lehetővé tették az emberek számára, hogy sokkal több személlyel lépjenek kapcsolatba , mint csupán közvetlen interakciókkal. Az emberek a világ bármelyik részén élő felhasználókkal kapcsolatba léphetnek , akikkel egyébként soha nem találkoznának személyesen. Noha ennek pozitív hatásai lehetnek, de egyúttal adatvédelmi  aggodalmakat is felvet.

A közösségi médiumok által nyújtott adatvédelem szintje eltérő lehet. Egyes közösségi oldalak esetében, mint a Facebook, a valós nevek és egyéb személyes információk megadását a Profil néven ismert aloldal támogatja. Ez az információ általában a születési időt, a tartózkodási  helyet és az e-mail címet tartalmazza. Egyes webhelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy további  információt adjanak meg magukról, például az érdeklődési köreiket, hobbijaikat, kedvenc könyveiket vagy filmjeiket, sőt családi állapotukról is. Vannak azonban más közösségi hálózati oldalak is, például a Match.com, ahol a legtöbb ember inkább névtelen kíván maradni. Így néha nehézségekbe ütközhet a felhasználókat összekapcsolni valós identitásukkal. Mindazonáltal az egyéneket néha azonosítani lehet az arc újraazonosításával.

További információk az adatvédelmi kockázatokról a Modul x-ben találhatók.

A harmadik féltől származó alkalmazások kockázata

Még ha saját közösségi fiókunkban rendelkezünk is biztonsági lezárással, a hackerek képesek lehetnek hozzáférést elérni a nagy közösségi hálózatokkal integrálódó harmadik féltől származó alkalmazások biztonsági résein keresztül. A harmadik féltől származó alkalmazás egy olyan fejlesztő által létrehozott alkalmazás, amely nem annak az eszköznek a gyártója, amelyen az alkalmazást futtatja, és nem tulajdonosa annak a  webhelynek, amely azt kínálja. Az eszköz vagy a webhely tulajdonosa szívesen fogadhatja vagy tilthatja a harmadik féltől származó alkalmazásokat.

Egy harmadik féltől származó alkalmazásboltból letöltött szoftver alkalmazás megfertőzheti okostelefonunkat vagy táblagépünket  rosszindulatú szoftverekkel. Egy ilyen rosszindulatú program lehetővé teszi, hogy valaki átvegye az irányítást eszközünk felett . Hozzáférést biztosíthat  hackerek számára kapcsolatainkhoz, jelszavainkhoz és a pénzügyi számláinkhoz.

Fontos szem előtt tartani, hogy nem minden harmadik féltől származó alkalmazás-áruház jelent kockázatot. A harmadik féltől származó alkalmazásboltokból származó veszély minimalizálásának egyik módja az, hogy elkerüljük használatukat. De ha ezt tesszük, akkor is előfordulhat, hogy hivatalos alkalmazásboltból történő alkalmazás letöltése után az eszközünk mégis kártékony program áldozata lesz.

Lemaradástól, kimaradástól való félelem (FOMO, Fear of Missing Out)

A FOMO egy olyan érzéssel függ össze, miszerint a barátok és ismerősök érdekesebb és gazdagabb életet élnek, és ők vágyat ébresztenek bennünk arra, hogy folyamatosan kapcsolatban maradjunk azzal, amit mások tesznek online.

A FOMO-t gyakran hozza létre és táplálja az a mód, amikor a média olyan emberek képeit jeleníti meg, akik a képek szerint csodálatosan érzik magukat, és mindez szembesít minket azzal, hogy milyen klassznak tűnik az élet online a hétköznapi élethez képest.

Függőség

Az elmúlt évtizedben egyre népszerűbb tevékenységgé vált folyamatosan figyelemmel kísérni, ami a közösségi média oldalakon történik.  Noha az emberek túlnyomó többsége esetében a közösségi média használata nem problematikus, van a felhasználóknak egy kis százaléka, aki függővé válik a közösségi oldalak miatt, és azok túlzott használata során megszállottság alakul ki.

Az addiktív közösségi médiahasználat során jelentkező tünetek hasonlóan néznek ki, mint bármely más anyaghasználati rendellenesség esetén, ideértve a hangulatváltozást (a közösségi médiához való kötődés az érzelmi állapotok kedvező változásához vezet), a feltűnő magatartást (viselkedésben megmutatkozó gondolati és érzelmi aggodalom a közösségi média miatt), a toleranciát (idővel a közösségi média egyre növekvő használata), az elvonási tüneteket (azaz kellemetlen fizikai és érzelmi tünetek jelentkeznek, amikor a közösségi média használatát korlátozzák vagy leállítják), a konfliktust (az interperszonális problémák felmerülése a közösségi média használata miatt) és a visszaesést (a szenvedélybetegek gyorsan visszatérnek a túlzott közösségi médiahasználathoz egy kényszerszünet után).

A közösségi média problematikussá válik, ha valaki a közösségi oldalakra úgy tekint, mint a stressz, a magány vagy a depresszió  feloldásához szükséges eszközre, ami segít megbirkózni azokkal. Ezeknek az embereknek a közösségi média folyamatosan elismerést nyújt, amelyet nem kapnak meg a valós életben, és végül ott kötnek ki, hogy  egyre belemerülnek a tevékenységbe. Az ilyen folyamatos használat végül összetett interperszonális gondokhoz vezet, mint például a valós életbeli kapcsolatok, a munka- vagy az iskolai feladatok, a testi egészségi állapot elhanyagolása, amelyek azután súlyosbíthatják az egyén nemkívánatos hangulatait. Ez ahhoz vezet, hogy az emberek még inkább belemerülnek a közösségi hálózati viselkedési formákba, hogy enyhítsék a depressziós hangulati állapotok gyakoriságát. Következésképpen, amikor a közösségi hálózatok felhasználói ismétlik ezen nemkívánatos hangulatok enyhítésének ezt a ciklikus mintáját a közösségi média használatával, akkor a közösségi médiától való pszichológiai függőségük szintje növekszik.

A közösségi média helyettesíti a valós életet

A közösségi hálózatok három alapvető emberi igényt elégítenek ki. Az első ezek közül a figyelem. Szeretnénk, ha kedvelnének minket a közösségi médiában, és megkapnánk az igényelt a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy kapcsolatba kell lépnünk másokkal online, és nekünk is "kedvelnünk" kell őket. Tevékenységeinkkel létrehozunk egy vázlatos személyiséget a nyilvánosság felé, és ezzel oda pozícionálhatjuk magunkat, ahova szerintünk passzolunk. Végül is az emberek önértékelésük során szeretik magasra tenni magukat. Ezt az önértékelést talán kritizálhatják a figyelem-piacon, viszont a közösségi hálózatok természetüknél fogva erősen ösztönzik.

A második a kíváncsiság, hiszen az emberek mindig is társadalmi lények voltak, közösségekbe szerveződtek. Egy csoport úgy maradhat együtt, ha minden tag kapcsolatot tart fenn a másikkal, és folyamatosan értékeli ezt a kapcsolatot érzelmileg is mérlegre téve azt. Minél fontosabb egy másik ember iránti érzelmi kötődés, annál több információt tárolok arról a személyről - és még több információ iránt mutatok érdeklődést. Ezért igazán fontos akár valami olyan banális témáról is beszélni, mint az időjárás, mivel abba kapaszkodva mindannyian kapcsolódhatunk egymáshoz. Megbizonyosodhatunk arról, hogy a másik személy ott van, és hogy jól van. Ezek olyan beszélgetések, amelyek csak a társadalmi működéséhez szükséges szerepet biztosítják.

A harmadik ezek közül az irigység. Rene Girard antropológus az irigységet a  személyek közötti konfliktusok egyik fő okának látja. Mivel az emberek, akik szoros kapcsolatban vannak, hajlamosak utánozni egymást. Ez már így volt a volt korábbi törzsi társadalomban is, és ez csak  fokozódott a közösségi hálózatokkal. Minél inkább egyenlőségre törekvő lesz a világ, és - a közösségi hálózatoknak köszönhetően - minél közelebb kerülünk egymáshoz, annál inkább összehasonlítjuk magunkat másokkal. És annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy igyekezni fogunk megszerezni azt, ami másoknak is van.

A közösségi média káros a mentális egészségre? - https://youtu.be/Czg_9C7gw0o  A felirat engedélyezéséhez használja a beállító gombot!

Tippek a közösségi média kockázatainak kezelésére

A közösségi média változatos lehetőségeket nyújt arra, hogy az emberek kapcsolatba lépjenek és segítsék az egymás közötti interakciót, ami arra irányul, hogy megvitassák, megosszák tapasztalataikat vagy értesüléseiket.

A közösségi média különféle pozitív hatásai ellenére vannak kockázatok és kihívások is, amelyekkel a felhasználóknak szembe kell nézniük. Emiatt a hallgatók ki vannak téve a lehetséges kockázatoknak is, amelyeket ebben a fejezetben mutattunk be.

Annak érdekében, hogy a minimumra csökkentsük a kockázatokat a közösségi médiában való aktív részvételkor ajánlott (egyes 1 index kell):

1. Különböző e-mail címeket és biztonságos jelszavakat használni

Ha lehetséges, használjunk eltérő e-mail címeket a különböző közösségi hálózatok fiókjaihoz. Ez legalábbis megnehezítheti azt, hogy az adott oldalakon általunk felfedett információkat egy rólunk szóló részletes profilba gyűjtsék össze. Ha ehhez freemail-fiókokat használunk, ne felejtsük el időnként értesíteni őket, hogy azok aktivak maradjanak. A szolgáltató kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy az e-mail cím ne járjon le, és ne rendeljék azt hozzá egy újfelhasználóhoz. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy egy másik felhasználó átveszi ezt az e-mail címet, és így hozzáférést kap a közösségi hálózaton meglévő jogosultságunkhoz.

Ezen felül használjunk változatos és biztonságos jelszavakat az egyes szolgáltatásokhoz, mint például a Facebook vagy a Twitter. A jelszavakról azt tartják: minél hosszabb, annál jobb. Legalább nyolc karakter hosszúnak kell lennie, ne legyen benne a szótárban, és nagy- illetve kisbetűkből, valamint speciális karakterekből és számokból álljon. Egy jelszókezelő, például a B. keepass megkönnyíti a különféle jelszavak kezelését. Semmilyen körülmények között ne adjuk át jelszavunkat harmadik félnek.

2. Használjunk kétlépcsős azonosítást

Használjunk kétszintű hitelesítést a közösségi média-fiókjainkba történő belépéskor. Ez azt jelenti: Az első szint egy erős jelszó (a jelszó ismeretének szintje). A második szint a kiegészítő hitelesítés:  pl. biztonsági eszköz, azaz egy  hardver elem, például kulcs, chipkártya vagy egy speciális USB-eszköz, mint a pendrive használata (a tulajdonlás szintje). A szolgáltató által küldött SMS is elterjedt módszer. Ez sokkal jobb védelmet biztosít felhasználói fiókunknak. Jogosulatlan hozzáféréssel való próbálkozás esetén  a harmadik feleknek mindkét tényezővel rendelkezniük kell, azaz a jelszó ismeretével és birtokukban kell legyen az eszköz.

3. Legyünk óvatosak az alkalmazások (apps), kiegészítők (add-ons) vagy bővítmények (plug-ins) telepítésekor

Számos közösségi hálózat megengedi harmadik féltől származó alkalmazások, például játékok telepítését. Hasznos funkciókat adhatunk hozzá profilunkhoz, vagy személyes igényeinkhez szabhatjuk azt. Viszont az online bűnözők is létrehoznak vagy eltérítenek ilyen alkalmazásokat, és felhasználják őket a profilunkhoz való hozzáféréshez. Ezért győződjünk meg a szolgáltatók és a források megbízhatóságáról. Ezt megtehetjük úgy, hogy telepítés előtt rákérdezünk barátainknál, vagy az interneten megnézhetjük, melyik alkalmazásokat, kiegészítőket vagy bővítményeket ajánlják és melyikeket nem.

4. Legyünk különösen óvatosak mobil használat során

A közösségi hálózatokat az emberek gyakran mobil eszközökön, például okostelefonokon vagy táblagépeken keresztül használják. A szolgáltatók vagy szolgáltatást nyújtó harmadik felek biztosítanak ehhez alkalmazásokat. Ezen alkalmazások gyakran érzékeny adatokat használnak a mobil eszközön, amelyeket mi esetleg nem akarunk közzétenni. Ilyenek például a címjegyzék, a fényképek, videók vagy a pozíciónkra vonatkozó adatok. Ezen felül mobilunk ismételt bekapcsoláskor rendszerint automatikusan bejelentkezik a közösségi hálózatba. Ha eszközünket elvesztjük, ezen adatokat  kihasználva úgy tehetnek, mintha keresők vagy tolvajok lennénk. Ezért kerüljük a jelszavak tárolását a mobil eszközökön, ha lehetséges, és jelentkezzünk be és ki közvetlenül a közösségi hálózati webhelyen  az alkalmazás használata helyett.

5. Legyünk óvatosak az "ismerősnek jelölés" kérelmekkel

A személyazonosság-lopás a digitális kor egyik veszélye. Ha gyanús kérdéseket kapunk barátoktól, kérdezzünk rá a közösségi hálózatokon kívül az ilyen üzenetek megbízhatóságára. Alapvetően csak azokat a személyeket vegyük fel a  kontaktlistánkra vagy névjegyzékünkbe, akiket ismerünk a valós világból. Az ismeretlen személyeknek rosszhiszemű szándékaik lehetnek. Az "álbarátok" átvehetik valaki más személyazonosságát eltulajdonított vagy meghamisított számlák segítségével, és esetlegesen visszaélhetnek azokkal bűncselekményt elkövetve vagy illegális online üzleti tevékenységet végezve azokkal..

6. Ne kattintsunk óvatlanul linkekre vagy gombokra

Az online bűnözők arra használják a közösségi hálózatokat, hogy posztok és chat-ekben használt linkek segítségével átcsábítsák a felhasználókat egy általuk előkészített webhelyre, amelyeket ők  felhasználhatnak arra, hogy adatokhoz férjenek hozzá vagy eszközöket fertőzzenek meg.

Egy óvatlan kattintás rosszindulatú program feltelepítését okozhatja az eszközünkön. Egy rosszindulatú szoftver például észrevétlenül bekapcsolhatja  készülékünk kameráját, rögzítheti a beszélgetésünket a mikrofonon keresztül vagy lekérheti tartózkodási helyünket. A címjegyzékünk, fényképeink vagy videóink szintén valaki más kezébe kerülhetnek észrevétlenül.

7. Védjük magánéletünket, és ne fedjünk fel túl sok információt magunkról

Minden közösségi hálózat többféle beállítási lehetőséget ajánl fel a magánélet védelme érdekében. Használjuk ezt, különösen akkor, ha azt akarjuk, hogy csak a barátaink lássák a mi profilunkat és a hozzászólásainkat. Azt is beállíthatjuk, hogy a keresőmotorok hagyják figyelmen kívül profilunkat. Ismerkedjünk meg a lehetséges beállításokkal, és használjuk azokat magánéletünk védelme érdekében.

Ugyancsak óvatosan bánjunk azzal a lehetőséggel, amikor a közösségi hálózati szolgáltatók szorosan  integrálódnak más internetes szolgáltatásokkal. Ez  egy nagyon kiterjedt profil létrehozását is lehetővé teszi rólad. Időnként végezzünk online keresést a nevünkre vagy a családtagjainkra, hogy megtudjuk, milyen információk találhatók rólunk vagy gyermekeinkről az interneten. Rendszeres időközönként ellenőrizzük a közösségi médiafiókjaink biztonsági beállításait. Fordítsunk különös figyelmet a más fiókokra mutató linkekre. A közösségi hálózatok szolgáltatói ezeket a beállításokat maguk is megváltoztathatják. A nagyon személyes információk egyszerűen nem tartoznak a internetre. Az interneten közzétett információk gyorsan kialakítják a saját életüket, és csak nehézséggel vagy soha többé nem törölhetők. Szigorúan fontoljuk meg, hogy melyik személyes információnkat kívánjuk  közzétenni, és ennek megfelelően határoljuk be a címzettek körét. Minél kevesebb személyes adatot teszünk közzé, annál kevésbé üt vissza. Ez vonatkozik a munkáltatónkkal és munkánkkal kapcsolatos bizalmas információkra is. A munkahelyi tevékenységekkel és emberekkel kapcsolatos információkat - ha egyáltalán - csak a munkáltatóval folytatott konzultációt követően szabad közzétenni.

8. Jelezzük, ha internetes zaklatókat vagy gyűlöletbeszédet észlelünk. Töröljük fiókjainkat, amikor már nincs rá szükségünk

Küldjünk jelentést a közösségi hálózat üzemeltetőjének azokról az emberekről, akik zaklatnak vagy sértenek minket vagy másokat. A szolgáltatók kivizsgálhatják a visszaéléseket és törölhetik a gyanús  profilokat. Kérjünk tanácsot a rendőrségtől a nyilvánvaló vagy gyanús bűncselekményekről, tájékoztassuk az érintetteket és jelentsünk róluk, ha szükséges.

9. Töröljük a fiókunkat, amikor már nincs rá szükségünk

Ha szeretnénk lezárni egy fiókot, mentsük az adatokat a hálózaton kívül, majd töröljük azokat a fiókból. Ezenkívül kövessük a vonatkozó szolgáltatói útmutatást a felhasználói fiók törlésekor. Bizonyos esetekben ez azt is jelenti, hogy nem kell újból bejelentkeznünk egy meghatározott időtartamon belül.

10. Olvassuk el az adatvédelmi előírásokat és az általános szerződési feltételeket, és tájékozódjunk jogainkról illetve kötelezettségeinkről

A közösségi hálózatokat profitorientált cégek működtetik, amelyek főként reklámokból élnek. A szerződési feltételek tájékoztatnak minket arról, hogy a szolgáltató miként kezeli személyes adatainkat, és hogyan továbbítja azokat a reklámipar számára. Ismerkedjünk meg az általános szerződési feltételekkel és az adatvédelmi előírásokkal - mielőtt létrehoznánk a profilt.

Egyes közösségi hálózatok felhasználási jogokat biztosítanak kiadványaink számára. Ezzel például átadjuk a fényképek és videók használatának jogát a közösségi hálózat üzemeltetőjének. Szintén gyakori, hogy a megadott használati jogok akkor is érvényben maradnak, ha valaki kilép a hálózatból és törli a profilját. A közzététel előtt mérlegeljük, meg akarjuk-e osztani a képekre és a szövegekre vonatkozó jogokat. Ügyeljünk arra is, hogy képek, szövegek vagy videók feltöltésével ne sértsük meg harmadik fél jogait.

A közösségi hálózatokon is vannak magatartási szabályok (netikett), amelyeket be kell tartani.

Az osztályunkon belüli rendszeres és nyílt párbeszéd, ami a szociális média kockázataira fókuszál, hasznos információkat nyújthat a lehetséges kockázatokról, amelyeknek a hallgatók ki vannak téve, így korai szakaszban tudnak még cselekedni, ha valamilyen veszélyt azonosítanak.

_________________________